Natura 2000

KÖZÖSEN EURÓPA TERMÉSZETÉNEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN

Az 1960-as évek óta nyilvánvalóvá vált, hogy Európában romlik a természet helyzete: korábban gyakori és széles körben elterjedt fajok eltűnőfélben voltak, és számos természetes hely leromlott vagy eltűnt. Ezeket a pusztító hatásokat a természetben az urbanizáció és a gazdasági fejlődés növekedése, valamint az ehhez kapcsolódó föld- és tengerhasználati változások, szennyezés és infrastruktúraépítés okozza.

Az európai országok valamivel több mint 40 évvel ezelőtt – a polgárok növekvő aggodalmaira reagálva – elkezdtek együttműködni a természet védelme és természeti örökségünk megőrzése érdekében. Ehhez a törekvéshez határozott fellépésre volt szükség, amelyet egyértelmű, mindenki által követendő szabályok irányítanak. Ennek eredményeként az Európai Unió (EU) külön jogszabályt alkotott az összes madárfaj és a legveszélyeztetettebb állatok, növények és élőhelyek megőrzésének biztosítására, amelyek közül számos egyedülálló Európában, és a világon sehol máshol nem található meg.

HOGYAN VÉDI AZ EU A TERMÉSZETET?

Az uniós természetvédelmi jogszabályok fő pilléreit, amelyeket valamennyi uniós tagállam átültetett a nemzeti jogába, két uniós jogszabály: a madárvédelmi irányelv (1979) és az élőhelyvédelmi irányelv (1992), amelyeket együttesen uniós természetvédelmi irányelveknek nevezünk.

Mindkét irányelv hasonló és egymást kiegészítő megközelítést követ. A következőket védik:

1. Vadon élő fajoknak és élőhelyeknek otthont adó természetes területeket. A védendő területeket az elfogadott tudományos kritériumok alapján határozzák meg. Natura 2000 területeknek nevezik őket, és együttesen ezek alkotják a világ védett területeinek legnagyobb hálózatát.

2. Meghatározott fajokat a Natura 2000 területeken belül és kívül.

FEDEZZE FEL AZ UNIÓS NATURA 2000 TERÜLETEKET À NATURA 2000 NETWORK VIEWER

TOVÁBBI TUDNIVALÓK A MADÁR- ÉS ÉLŐHELYVÉDELMI UNIÓS IRÁNYELVRŐL SZÓLÓ JELENTÉSBEN TALÁLHATÓK

HOGYAN VÉDI AZ EU A TERMÉSZETET?

Mindkét irányelv hasonló és egymást kiegészítő megközelítést követ. A következőket védik:

2. Meghatározott fajokat a Natura 2000 területeken belül és kívül.

FEDEZZE FEL AZ UNIÓS NATURA 2000 TERÜLETEKET À NATURA 2000 NETWORK VIEWER

TOVÁBBI TUDNIVALÓK A MADÁR- ÉS ÉLŐHELYVÉDELMI UNIÓS IRÁNYELVRŐL SZÓLÓ JELENTÉSBEN TALÁLHATÓK

TERMÉSZETES HELYEINK VÉDELME: A NATURA 2000 HÁLÓZAT

A Natura 2000 hálózat a világ védett területeinek legnagyobb hálózata. Az EU 27 tagállamában mintegy 27 000 terület található, és jelenleg az Európai Unió szárazföldi területének több mint 18 százalékát, tengeri területének pedig mintegy 9 százalékát fedi le. A hálózat mintegy 1500 jellegzetes, ritka vagy fenyegetett állat- és növényfajt véd az EU-ban.

A legnagyobb Natura 2000 terület a Kelta-tenger tengeri területe Franciaország atlanti-óceáni partján, míg a Grotta della Lovara – amely számos veszélyeztetett denevért véd az olasz Alpokban – az egyik legkisebb terület. A hálózat által védett legritkább élőhelyek és fajok közé tartoznak a karsztfolyók mésztufagátjai a Dinári-hegységben, a barlangi vakgőte (Proteus anguinus), valamint a galléros túzok (Chlamydotis undulata), amely kizárólag a Kanári-szigeteken fordul elő.

Fedezze fel az uniós Natura 2000 területeket 🠦 Natura 2000 Network Viewer

Tudjon meg többet a Natura 2000 barométer, a Natura 2000 GYIK valamint további Natura 2000 adatok és térképek segítségével.

TERMÉSZETES HELYEINK VÉDELME: A NATURA 2000 HÁLÓZAT

Fedezze fel az uniós Natura 2000 területeket 🠦 Natura 2000 Network Viewer

Tudjon meg többet a Natura 2000 barométer, a Natura 2000 GYIK valamint további Natura 2000 adatok és térképek segítségével.

A VADVILÁG VÉDELME A VÉDETT TERÜLETEKEN KÍVÜL

Az uniós természetvédelmi irányelvek szigorú szabályokat állapítanak meg a Natura 2000 területeken kívül is a fajok védelmére. Előírják például, hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek megakadályozzák a madarak fészkelésének zavarását az erdészeti tevékenységek során, vagy hogy megakadályozzák a védett halfajok véletlen kifogását a kereskedelmi halászati tevékenységek során.

Az irányelvek ezenkívül tiltják a védett növényfajok vadon élő példányainak szándékos letépését, begyűjtését, levágását, gyökerestől való kiszedését vagy elpusztítását a Natura 2000 területeken kívül. Tilos továbbá a védett növény- és állatfajok vadonból begyűjtött példányainak tartása, szállítása és kereskedelme.

Tekintse meg az élőhelyvédelmi irányelv által védett fajok és a madárvédelmi irányelv által védett vadon élő madarak jegyzékét.

A VADVILÁG VÉDELME A VÉDETT TERÜLETEKEN KÍVÜL

Tekintse meg az élőhelyvédelmi irányelv által védett fajok és a madárvédelmi irányelv által védett vadon élő madarak jegyzékét.

HONNAN ISMERJÜK AZ EU TERMÉSZETÉNEK HELYZETÉT?

Minden uniós ország rendszeresen gyűjt információkat a védett fajairól és élőhelyeiről, hogy figyelemmel lehessen követni az állapotukat. Ez elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy egy faj vagy élőhely milyen helyzetben van, milyen fenyegetésekkel néz szembe, és hogyan kell megtervezni a lehető legjobb állományvédelmi intézkedéseket. Ez a védett fajok és élőhelyek helyzetét illető trendek elemzésének alapja is EU-szerte.

Az uniós tagállamok hatévente jelentik ezeket az információkat az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA). Az EEA beépíti ezeket az információkat az adatbázisaiba (például az európai Környezeti Tájékoztató Rendszerbe (EUNIS)), és közzéteszi „A természet helyzete az Európai Unióban” című EEA műszaki dokumentumot, amelyet az Európai Bizottság szakpolitikai jelentése egészít ki. A legfrissebb jelentést 2020-ban tették közzé, és rámutatott arra, hogy az élőhelyvédelmi irányelv által védett fajok és élőhelyek többsége (63, illetve 81 százalék) védettségi helyzete nem jó.

HONNAN ISMERJÜK AZ EU TERMÉSZETÉNEK HELYZETÉT?

ÖSSZEGZÉS – SIKER ÉS A FENNMARADÓ KIHÍVÁSOK

Az európai természeti örökség megőrzésére irányuló összehangolt erőfeszítések számos eredményt hoztak:

Az EU-ban a természetvédelem szempontjából védett területek száma több mint megháromszorozódott az elmúlt 30 évben.
Az Európai Unióban a madárfajok több mint fele a természetvédelmi és a célzott megőrzési intézkedéseknek köszönhetően, valamint az elmúlt 40 év jelentős gazdasági növekedése ellenére most stabil állapotban van.
Néhány veszélyeztetett faj visszatérőben van a kihalás széléről, köztük az ibériai hiúz és a szakállas saskeselyű.
Egyre elterjedtebbek azok a területgazdálkodási gyakorlatok, amelyek mind a természet, mind az emberek javát szolgálják.
Az európai biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek jobban elterjedtek, és jobb és hatékonyabb megőrzési intézkedésekhez vezettek.
Az EU több milliárd eurót fektetett be a természetvédelembe, például a LIFE finanszírozási programon keresztül, amely a világ néhány legnagyobb környezetvédelmi sikertörténetét is magáénak tudhatja.

E fejlődés ellenére továbbra is számos kihívás áll előttünk. Annak biztosítása érdekében, hogy az emberek és a természet egyaránt boldogulhassanak, meg kell birkóznunk a biológiai sokféleség csökkenésének kiváltó okaival, és újra kell gondolnunk az áruk termelésének, fogyasztásának és kereskedelmének módját úgy, hogy az elősegítse a természetet az elpusztítása helyett. Az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia fontos lépések ebbe az irányba.

ÖSSZEGZÉS – SIKER ÉS A FENNMARADÓ KIHÍVÁSOK

Az európai természeti örökség megőrzésére irányuló összehangolt erőfeszítések számos eredményt hoztak:

Az EU-ban a természetvédelem szempontjából védett területek száma több mint megháromszorozódott az elmúlt 30 évben.
Az Európai Unióban a madárfajok több mint fele a természetvédelmi és a célzott megőrzési intézkedéseknek köszönhetően, valamint az elmúlt 40 év jelentős gazdasági növekedése ellenére most stabil állapotban van.
Néhány veszélyeztetett faj visszatérőben van a kihalás széléről, köztük az ibériai hiúz és a szakállas saskeselyű.
Egyre elterjedtebbek azok a területgazdálkodási gyakorlatok, amelyek mind a természet, mind az emberek javát szolgálják.
Az európai biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek jobban elterjedtek, és jobb és hatékonyabb megőrzési intézkedésekhez vezettek.
Az EU több milliárd eurót fektetett be a természetvédelembe, például a LIFE finanszírozási programon keresztül, amely a világ néhány legnagyobb környezetvédelmi sikertörténetét is magáénak tudhatja.