ERDŐK
Az erdők az Európai Unió (EU) fajokban egyik leggazdagabb szárazföldi ökoszisztémáját alkotják. A hideg boreális erdőktől az atlanti-óceáni szigetek szubtrópusi erdőiig Európa több mint 80 különböző típusú erdei élőhellyel büszkélkedhet. Ezek az erdők számos vadon élő állatnak adnak otthont, köztük is különösen sok madárnak és rovarnak.
Annak ellenére, hogy Európában az elmúlt 150 évben folyamatosan nőtt az erdővel borított területek százalékos aránya, őshonos erdőinkre és biológiai sokféleségükre továbbra is nyomás nehezedik. A rossz erdőgazdálkodási gyakorlatok, valamint az idegenhonos fajok és kártevők elterjedése az erdők egészségének romlásához vezet. Az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok és az erdőtüzek, amelyek az éghajlatváltozás miatt egyre intenzívebbek és gyakoribbak, további növekvő nyomás alá helyezik Európa egyes erdőit. Európa utolsó megmaradt őserdőinek egy részét még mindig kitermelik kereskedelmi célból.
Az EU egy uniós szintű jogvédelmi kerettel védi Európa veszélyeztetett erdőit, valamint aktívan finanszírozza megőrzésüket, és előmozdítja a jó minőségű erdőgazdálkodást. A Natura 2000 – Európa védett területeinek hálózata – az európai természetes erdők védelmének központi eleme.
ERDŐK
Az erdők az Európai Unió (EU) fajokban egyik leggazdagabb szárazföldi ökoszisztémáját alkotják. A hideg boreális erdőktől az atlanti-óceáni szigetek szubtrópusi erdőiig Európa több mint 80 különböző típusú erdei élőhellyel büszkélkedhet. Ezek az erdők számos vadon élő állatnak adnak otthont, köztük is különösen sok madárnak és rovarnak.
Annak ellenére, hogy Európában az elmúlt 150 évben folyamatosan nőtt az erdővel borított területek százalékos aránya, őshonos erdőinkre és biológiai sokféleségükre továbbra is nyomás nehezedik. A rossz erdőgazdálkodási gyakorlatok, valamint az idegenhonos fajok és kártevők elterjedése az erdők egészségének romlásához vezet. Az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok és az erdőtüzek, amelyek az éghajlatváltozás miatt egyre intenzívebbek és gyakoribbak, további növekvő nyomás alá helyezik Európa egyes erdőit. Európa utolsó megmaradt őserdőinek egy részét még mindig kitermelik kereskedelmi célból.
Az EU egy uniós szintű jogvédelmi kerettel védi Európa veszélyeztetett erdőit, valamint aktívan finanszírozza megőrzésüket, és előmozdítja a jó minőségű erdőgazdálkodást. A Natura 2000 – Európa védett területeinek hálózata – az európai természetes erdők védelmének központi eleme.

ERDEI ÉLŐHELYEK
Európa-szerte különböző típusú erdők léteznek, amelyek alkalmazkodtak a helyi környezeti feltételekhez. Az EU élőhelyvédelmi irányelve 85 különböző erdei élőhelytípust véd. Ezen erdei élőhelyek némelyike csak nagyon különleges területeken létezik, mint például az Appenninek bükkerdői, Kréta és a Kanári-szigetek pálmaligetei és a ciprusi cédruserdők. A nagyobb kiterjedésű erdők közé tartoznak a bükkerdők, amelyek általában az uralkodó erdőtípust jelentik Közép-Európában, a tűlevelű (fenyő és luc) erdők, amelyek a hegyvidéki területeken és Észak-Európában gyakoriak, valamint a vegyes tölgy- és tűlevelű erdők, amelyek a földközi-tengeri térségre jellemzőek.
ERDEI ÉLŐHELYEK
Európa-szerte különböző típusú erdők léteznek, amelyek alkalmazkodtak a helyi környezeti feltételekhez. Az EU élőhelyvédelmi irányelve 85 különböző erdei élőhelytípust véd. Ezen erdei élőhelyek némelyike csak nagyon különleges területeken létezik, mint például az Appenninek bükkerdői, Kréta és a Kanári-szigetek pálmaligetei és a ciprusi cédruserdők. A nagyobb kiterjedésű erdők közé tartoznak a bükkerdők, amelyek általában az uralkodó erdőtípust jelentik Közép-Európában, a tűlevelű (fenyő és luc) erdők, amelyek a hegyvidéki területeken és Észak-Európában gyakoriak, valamint a vegyes tölgy- és tűlevelű erdők, amelyek a földközi-tengeri térségre jellemzőek.
A TÖLGYERDŐK VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ NATURA 2000 TERÜLETEK
TÖLGYERDŐK
A természetes tölgyerdők Európa-szerte széles körben elterjedtek. Sokféle tölgyerdő létezik – a lombhullató, mérsékelt égövi atlanti-óceáni erdőterületen át az örökzöld mediterrán tölgyerdőkig. A leggyakoribb tölgyfaj a kocsányos tölgy (Quercus robur) és az örökzöld magyaltölgy (Quercus ilex). A legritkább az égerlevelű tölgy (Quercus alnifolia), amely a ciprusi hegyek erdőterületein domináns. Az összes európai őshonos fafaj közül a tölgyhöz kapcsolódik a legtöbb faj, különösen a rovarok esetében.
A Natura 2000 hálózat Európa-szerte védi a tölgyerdőket. Idetartoznak az atlanti-óceáni és közép-európai tölgyerdők, amelyekre a kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) jellemző: mindkettő az EU több mint 2000 Natura 2000 területének domináns tölgyei közé tartozik.
A TÖLGYERDŐK VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ NATURA 2000 TERÜLETEK
TÖLGYERDŐK
A természetes tölgyerdők Európa-szerte széles körben elterjedtek. Sokféle tölgyerdő létezik – a lombhullató, mérsékelt égövi atlanti-óceáni erdőterületen át az örökzöld mediterrán tölgyerdőkig. A leggyakoribb tölgyfaj a kocsányos tölgy (Quercus robur) és az örökzöld magyaltölgy (Quercus ilex). A legritkább az égerlevelű tölgy (Quercus alnifolia), amely a ciprusi hegyek erdőterületein domináns. Az összes európai őshonos fafaj közül a tölgyhöz kapcsolódik a legtöbb faj, különösen a rovarok esetében.
A Natura 2000 hálózat Európa-szerte védi a tölgyerdőket. Idetartoznak az atlanti-óceáni és közép-európai tölgyerdők, amelyekre a kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) jellemző: mindkettő az EU több mint 2000 Natura 2000 területének domináns tölgyei közé tartozik.
ERDEI FAJOK
A fafajok mellett az európai erdők számos állatnak és növénynek adnak otthont. Sok faj kizárólag az európai erdőkben él, és sehol máshol nem fordul elő a világon. A nagyobb állatfajok, mint például a medvék, farkasok és sasok – bár nem függenek teljes mértékben az erdőktől – szintén jelentős mértékben támaszkodnak ezekre az ökoszisztémákra.
Az erdők jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt néhány évszázadban, és néhány korábban gyakori, az erdőktől függő faj most a túlélésért küzd. Az uniós természetvédelmi irányelvek több mint 400, az erdőterületekhez és erdei ökoszisztémákhoz kapcsolódó növény- és állatfajt védenek: az EU-ban több mint 250 madár, közel 30 kétéltű, 48 ízeltlábú, 57 emlős, 16 nem edényes növény, 13 hüllő, 10 puhatestű és négy, erdőktől függő edényes növény védett. A pápaszemes szalamandra (Salamandrina terdigitata) például csak Dél-Olaszországban található meg.
ERDEI FAJOK
A fafajok mellett az európai erdők számos állatnak és növénynek adnak otthont. Sok faj kizárólag az európai erdőkben él, és sehol máshol nem fordul elő a világon. A nagyobb állatfajok, mint például a medvék, farkasok és sasok – bár nem függenek teljes mértékben az erdőktől – szintén jelentős mértékben támaszkodnak ezekre az ökoszisztémákra.
Az erdők jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt néhány évszázadban, és néhány korábban gyakori, az erdőktől függő faj most a túlélésért küzd. Az uniós természetvédelmi irányelvek több mint 400, az erdőterületekhez és erdei ökoszisztémákhoz kapcsolódó növény- és állatfajt védenek: az EU-ban több mint 250 madár, közel 30 kétéltű, 48 ízeltlábú, 57 emlős, 16 nem edényes növény, 13 hüllő, 10 puhatestű és négy, erdőktől függő edényes növény védett. A pápaszemes szalamandra (Salamandrina terdigitata) például csak Dél-Olaszországban található meg.
MIT TESZ AZ EU AZ ERDŐK VÉDELME ÉRDEKÉBEN?
Az erdők biológiai sokfélesége védelmének koordinációja uniós szinten történik. Különböző szakpolitikák és stratégiák biztosítják az erdők fenntartható kezelését és gazdag biológiai sokféleségük megőrzését. Az uniós természetvédelmi irányelvek különösen védik a veszélyeztetett erdei fajokat és élőhelyeket. Ezek középpontjában a Natura 2000 hálózat áll, amely jelenleg több mint 20 000, az erdei élőhelyek védelmére kijelölt területet foglal magában az EU-ban.
Az európai zöld megállapodás részeként az Európai Bizottság egy új uniós erdőstratégiát dolgozott ki. Ez a stratégia a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia célkitűzéseire épül, és a teljes erdőciklusra kiterjed a faültetéstől kezdve a kivágásig, valamint előmozdítja az erdők által nyújtott számos szolgáltatást. A stratégia célja továbbá olyan egészséges és ellenálló erdők biztosítása, amelyek jelentősen hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és az éghajlat-politikai célokhoz, csökkentik a természeti katasztrófákat és reagálnak rájuk, megélhetést biztosítanak, valamint támogatják a körforgásos gazdaságot és a vidéki közösségeket.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
EURÓPAI ERDÉSZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER
A FISE egyértelmű, könnyen használható, nyílt hozzáférésű és naprakész információkat nyújt az európai erdők állapotáról és tendenciáiról.
FOREST.EEA.EUROPA.EU
The Biodiversity information system for Europe is a partnership between
the European Commission and the European Environment Agency.